FogászatInfo

A Fogszuvasodást befolyásoló tényezők:

Táplálkozás és fogszuvasodás:

Az emberek táplálkozása az elmúlt évezredben jelentős módon megváltozott. Régen, primitívebb körülmények között az ételek kemény, rostos, szívós összeállásúak voltak. Ezek felaprítását csak erőteljes rágással lehetett elérni, erős rágótevékenységet igényelt, és ez elősegítette a fogak tisztulását. A tápanyagok között kevesebb volt a szénhidrát, a tápanyagokban több volt az ásványi só és a vitamin. Ahová viszont a civilizált ember élelmiszere és tápláléka eljutott, a fogszuvasodás is rohamos mértékben elterjedt.


A távolabb és primitív körülmények között élő eszkimók fogazata majdnem szúmentes. A tanyákon élő gyermekek foga is jobb, mint a városban élőké. A szájüregben a fogakon a cukros, tapadós ételekből könnyebben képződik lepedék, amelyben káros bomlástermékek keletkeznek. A teljes értékű fehérjék, a vitaminok és az ásványi sók a káros hatásokkal szemben ellenállóbbá teszik a fogakat, így egészségesebb fogak fejlődnek.

Genetikai tényezők:

Kétségtelen, hogy a fogszuvasodás nem öröklődő megbetegedés. Vannak azonban olyan hajlamosító tényezők, melyek örökölhetők, és így adott szuvasodásra való hajlama nagyobb lehet, mint az átlag. Kísérletek szerint a hosszúkás koponyájú, keskenyebb állcsontú egyéneknél az egyes fogakon hamarabb kialakul a szuvasodás. Ezzel szemben a széles koponyájú, széles állkapcsú, jól fejlett rágóizmú embereknél kevésbé alakul ki szuvasodás. A fogak alakja és anatómiai tulajdonságai, a zománc strukturális tulajdonságai ugyancsak befolyásolják a fogszuvasodásra való hajlamot. Nem örökölhetők kifejezetten, de általában családokon belül a táplálkozási szokások azonosságai folytán hasonló a szájflóra összetétele, mely szintén szerepel a fogszuvasodás kialakulásában.

Hormonok és fogszuvasodás:

A terhesség és a fogszuvasodás közötti összefüggés sokat vitatott és ma sem teljesen tisztázott probléma. Bár a néphit szerint „minden gyermek az anyának egy fogába kerül”. Az irodalmi adatok túlnyomó többsége amellett szól, hogy a terhesség kapcsán új fogszuvasodások csak bizonyos hajlamosító körülmények között keletkeznek. Ilyen hajlamosító tényezők a helytelen táplálkozás – melynek következtében megnövekszik a lactobacilusszám - és a nyálösszetétel (a terhes nők nyál-PH-ja alacsonyabb)  megváltozása, általános betegségek, hormonális tényezők és a hiányos szájhigiéne, amelyek közvetlenül, de inkább közvetve a test megváltozása révén hatnak.

Egyéb befolyásoló tényezők:

A fogszuvasodással kapcsolatosan vizsgált szociális tényezők három csoportra oszthatók:

• - földrajzi és fajtaadottságok: a primitív népeknél a fogszuvasodás alacsony, az intenzitás a civilizáció fokának emelkedésével együtt növekszik

• - szociális – gazdasági hatások: a jövedelem emelkedése és a városiasodás nagyobb fogszuvasodás-előfordulással jár, ami a megnövekedett cukorfogyasztás következménye, viszont ha a nagyobb jövedelemhez nagyobb fokú iskolázottság társul, a szuvasodás-intenzitás csökken, mivel a magasabb fokú iskolázottsággal és műveltséggel rendelkező szülők gyermekeiknek kevesebb édességet adnak, és azok szájhigiénés szokásait jobban ellenőrzik, valamint rendszeres fogászati kezeléseken vesznek részt.    
  

• - ipari ártalom, ill. foglalkozási ártalmak: a szuvasodás, mint foglalkozási ártalom nagyobb arányú előfordulása a cukoriparban dolgozóknál közismert. A szuvasodás emelkedését észlelték higanyártalomnak kitett egyéneken is, melynek oka a nyálmirigyek gyulladása következtében csökkent nyálelválasztás lehet.