A fogkrémek összetétele
- - Abrazív anyagok (kalciumkarbonát, kalciumfoszfát, aluminiumoxid, szilikát, műanyag és kovasavak). A mechanikus hatású dörzsölőanyag teszi ki a fogkrém térfogatának 40-50 %-át. A dörzsölő hatás függ az alkalmazott mechanikai dörzsölőanyag keménységi fokától, részecskenagyságától, formájától és egyéb fizikai tulajdonságaitól, az alkalmazott fogkefe tulajdonságaitól, a fogkefélés módjától, valamint a zománc- ill. a dentinfelszín tulajdonságaitól. Minél keményebb a dörzsölőanyag, annál erősebben abradálja a fogfelszínt. Az abrazív anyag mellett polírozó anyagokat is kell tartalmaznia a fogkrémnek, mely a dörzsölő hatás által okozott felületi egyenetlenséget simává, fénylővé teszi.
- - Felületaktív anyagok: általában zsíralkoholszulfátot vagy szappant tartalmaznak, és alkalmasak arra, hogy a felületi feszültséget csökkentve behatoljanak a lepedékbe, azt feloldják, emulgeálják és eltávolítsák a fog felszínéről. A lepedék eltávolítására önmagukban nem alkalmasak, csak a mechanikai hatást előidéző anyagokkal együtt. A detergensek hozzájárulnak a habzáshoz, amely általában kellemes érzést kelt. A felületaktív anyagoknak antibakteriális és antienzimatikus hatást is tulajdonítanak.
- - Oldószerek, nedvesítő anyagok: (víz, glicerin, propilén-glikol, szorbitszirup) megakadályozzák, hogy a levegő hatására a fogkrém megkeményedjék. - Stabilizáló és kötőanyagok (alginát, zselé, olaj) viszkózus állapotban tartják a fogkrémet, megakadályozzák a raktározás alatt a szilárd és folyékony fázis szétválását.
- - Ízesítő, illatosító anyagok: (mentol, aromák, szacharin) a laikusok jelentős szerepet tulajdonítanak a választásnál
- - Gyógyszerek, kémiai anyagok: (fluor, dezinficiensek, adsztringensek, színező anyagok.) A kárieszt megelőző hatás mértéke függ attól is, hogy milyen fluorvegyületet tartalmaz a fogkrém. A szervetlen vegyületeknél ma hatásosabbnak tartják a szerves fluoridokat (aminfluoridokat) tartalmazó fogpasztákat. Az utóbbiak – mint pl. az Elmex – jelentős kárieszgátló hatással rendelkeznek, de nem férnek össze a dörzsölő anyagokkal és habzóhatásuk sincs. A fogszuvasodást gátló gyógyfogkrémek ezért kevésbé népszerűek, bár hatásosabbak mint a kereskedelemben általában kapható fluoros fogpaszták. A gyógyfogkrémek fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő anyagokat, adsztringenseket (cinkklorid, cserszömörce) különféle vitaminokat (főleg A-vitamint) tartalmaznak.
A fogkrémek fizikai és kémiai tulajdonságait tekintve fontos, hogy ne károsítsák a fogakat és a szájnyálkahártyát. Vegyhatásukat tekintve ne legyen alacsony pH-juk, mert ebben az esetben a szuvasodást elősegíthetik. Kárieszmegelőző szempontból előnyösebbek a lúgos vegyhatású fogkrémek. Az abrazív anyagok túlsúlya a fogzománc kopását, a felületaktív anyagok nagy koncentrációja pedig a gingivaepithel toxikus károsodását okozhatja.
Önmagában ideális fogkrém nem létezik, mindenkinek aszerint kell tanácsot adni, hogy a fogszuvasodásra vagy fogágybetegségre hajlamos-e inkább. A megfelelő fogkrém kiválasztása életkortól függő kérdés is. Kisgyermekkorban fluortartalmú, megfelelő mennyiségű abrazív anyagot tartalmazó fogkrémet ajánlanak. Később gingivitis vagy parodontopathia esetén gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő anyagot tartalmazó, kis abrazív anyag tartalmú (zselészerű) fogkrémek alkalmazása a célszerű.
