FogászatInfo

A fogak elvesztése, a hiányzó fogak számától és a hiányok helyétől is függően, különböző mértékű rágási és beszédzavart okoz, ill. kozmetikai hátrányt jelent. Egyetlen fog elvesztésével is megbomlik a fogazat egysége: a hiány szomszédságában levő fogak az érintkezési felszínek elvesztése miatt előre vagy hátrafelé vándorolnak, dőlnek. Megváltozik a fogazat morfológiája és a központi záróharapás, valamint az állkapocsmozgások közbeni fogérintkezések harmóniája. Ez a rágóképesség csökkenésén túl a fogak tartószerkezetének károsodásához, egyes esetekben a rágóizmok és az állkapocsízület károsodásához is vezethet.

A fogpótlás orvosi feladat, amelynek első lépéseként a fogorvos a rágószerv anatómiájának és fiziológiájának ismeretében tervet készít, a szájat, ill. a fogakat a hiányokat pótló fogmű számára előkészíti, lenyomatot vesz a szükséges szájképletekről. A fogművek elkészítése a fogtechnikus feladata. A fogtechnikus a laboratóriumban a lenyomatot gipsszel kiönti, és így a nyert mintákra készíti el az orvos irányítása mellett a fogművet. A kész fogművet az orvos helyezi a szájba.

Fogművek fajtái:

A hiányzó fogakat úgy kell pótolni, hogy a fogazat funkcióképessége (rágás, beszéd, nyelés stb.) az arc harmóniája (kozmetikai külleme) helyreálljon, és a fogmű viselése a lehető legkevesebb kényelmetlenséggel járjon, továbbá a száj öntisztulása és tisztíthatósága biztosított legyen. Mivel a fogművek a száj korral járó változásait nem követik, azokat bizonyos idő elteltével cserélni kell (különösen vonatkozik ez a teljes műfogsorra). Ugyancsak ki kell cserélni a használat közben károsodott fogműveket, mert pl. törött vagy repedt protézis vagy híd a szájképleteket irritálva elváltozásokat okozhat. A fogművek rágófelszínét úgy kell kialakítani, hogy azzal biztosított legyen a megfelelő okklúzió és artikuláció. Fogpótlások készítésére csak biológiai károsító hatást nem okozó anyagok alkalmazhatók.

1. Rögzített fogművek: rögzített fogműveknek nevezzük azokat a pótlásokat, amelyek nem foglalnak el több helyet a szájban, mint az eredeti fogak, és csak a rögzítő elemek (horgonyok) szétroncsolásával távolíthatók el a helyükről.

2. Borítókorona: Az anatómiai koronát utánzó fogmű, amelyet a fog klinikai koronájának előkészítése (csiszolása) után a fogra cementezünk. Borítókoronát készítünk: ha a fog annyira destruált, hogy töméssel vagy betéttel nem javítható; ha a fogra hidat rögzítünk; ha a hiányzó fogakat részleges kivehető fogművel pótoljuk és a fog alakja a rögzítő elemek (pl. kapocs) tartására nem felel meg, továbbá ha a fogat a kapocsártalommal szemben védeni kell; végül kozmetikai hátrányok kiküszöbölésére.
A borítókorona készülhet fémből (arany, ezüst-palládium ötvözet, fogászati nemesacél), műanyagból (akrilát), porcelánból vagy fém és műanyag, ill. fém és porcelán kombinációjából.

Borítókoronához a fogat csiszolással kell előkészíteni úgy, hogy az anatómiai korona minden felszínéből annyit csiszolunk, amennyit a borítókorona elfoglal.

1. ábra: Előrészes borítókorona

2. ábra: Csapos műcsonk előrészes borítókoronával

3. Csaposfog (csapos korona, csapos műcsonk):
Az elpusztult koronájú, de ép gyökerű fogat csaposfoggal pótoljuk. A hiányzó koronát rögzítő rész a megfelelően előkészített (kitágított, gyökértömött) gyökércsatornában pontosan illő csappal együtt készülhet, és az rögzíti a koronai részt.

4. Híd: híddal pótolhatjuk a foghiányt, ha előtte és mögötte pillérként használható fog van. A hidat koronával rögzítjük a pillérfogakhoz. A rágáskor a hídra ható nyomást teljes egészében a pillérfogak viselik. A híd rögzítő részét, a koronát horgonynak, a hiányt pótló részét hídtestnek nevezzük. A hídnak a fogak formájához hasonlóan kialakított részei a hídtagok. A hídtag készülhet fémből, műanyagból, továbbá fém és műanyag, ill. fém és porcelán kombinációjából (a rágási terhelést tartósan csak megfelelő fémötvözet képes viselni). A híd csak a horgonykoronák szétvágásával távolítható el a szájból.

Ábra: Foghiány pótlása híddal
1: a híd rögzítésére szolgáló borítókoronák (horgonykoronák)
2: a hiányzó fogakat pótló rész (hídtest)

5. Kivehető fogmű: műfogsor
Olyan fogmű, amely a rögzítő elemek szétroncsolása nélkül eltávolítható helyéről, vagyis amelyet viselője saját maga is ki tud venni a szájából tisztítás céljából. Kivehető fogművet a hiányzó fogak száma, a hiányok fajtája, a maradék fogak elégtelensége, vagy a teljes foghiány esetén készítünk. A kivehető fogművek esetében a hiányt pótló fogakra fogakra ható nyomást részben vagy teljes egészében az állkapocsgerinc viseli, és a fogmű nagyobb helyet foglal el a szájban, mint az eredeti fogak. Két fajtája van: részleges és teljes műfogsor.

6. Részleges kivehető fogmű: a maradék fogakhoz rögzül (részleges protézis). Részei: az alaplemez, amely a rágónyomásnak az állcsontgerincre való átvitelét és a nyomás elosztását, továbbá a hiányt pótló részek közötti összeköttetést biztosítja. A nyereg, amely a foghiány miatt lebontódott fogmedert pótolja és a műfogakat hordozza. A rögzítő elemek (kapcsok, teleszkópkoronák, csúsztatók stb.), amelyek a fogsornak a maradék fogakhoz való rögzítését szolgálják, és végül a műfogak.

1.Ábra: Alsó és felső részleges fogsor akrilát alaplemezzel és acéldrótból hajlított kapcsokkal

2. Ábra: Fémvázas alsó részleges fogsor a fémvázzal egybeöntött kapcsokkal

7. Teljes kivehető lemezes fogmű: (teljes műfogsor –protézis)

Teljes foghiány (az egyik vagy másik, gyakran mindkét állcsontban) esetén készítjük. A teljes műfogsor rögzítése alapvetően különbözik a többi fogműétől. A teljes műfogsor a protézis alaplemeze és a nyálkahártya  közötti tapadás és a légüres tér szívóhatása, továbbá a száj és az arc izomzatának a műfogsor viselése során kialakuló, a lemez helyben tartását célzó reflexei, valamint az alsó és felső fogívek összezárásakor fellépő nyomás (rágónyomás) rögzíti a helyén.

Ábra: Alsó és felső teljes fogsor átlátszó akrilátból készült alaplemezzel

8. Idegen anyag beültetés (implantáció):

Ritka esetben az állcsontra vagy a csontba ültetett pillérek alkalmazásával is készíthető fogmű. Az állcsontgerincet borító nyálkahártya és  csonthártya alatt a csontfelszínre pontosan illesztett váz vagy a csontba kalapált, pengéhez hasonló alakú lemez, esetleg csavar vagy tű koronához előkészített fogcsonk alakját utánzó hengeres része a fogakhoz hasonlóan a nyálkahártyán keresztül a szájüregbe nyúlik, és ez szolgál a fogmű hordozására. Implantátum általában sorvégi pillérfog hiányában készül, de készülhet implantáció teljes foghiány esetén is.
Viszont a beültetéssel készülő fogművek kérdése nem megoldott –nem a kivitelezés nehézségeiben- hanem a módszer alapvető élettani, kórélettani kérdéseinek megoldhatatlanságában kereshető. A beültetett pillérek a szájüregbe nyúló része miatt összeköttetés áll fenn a szervezet steril belvilága és a külvilág között, ugyanis a műcsont és a feszes íny között csak kötőszövetes zárás van, szemben a fogak és az íny közötti hámtapadással. Ez a csonk állandó fertőződésének forrása lehet, amely az esetleges heveny gyulladásoktól eltekintve is a környező szövetek, elsősorban a csont pusztulását eredményezheti, és az implantátum eltávolítása után nagymértékben rontja a fogpótlás feltételeit.